A nagy missziós parancsolat

Isten országának két dimenziója

Miért tanította Jézus az embereket az Isten országáról, ha Isten országa nem az emberek által van? Ha Isten országa teljesen Isten által lenne, az emberek közreműködése nélkül és ettől függetlenül, akkor Jézusnak felesleges lett volna tanítania Isten országáról, hiszen az arról való ismeret vagy az arról való tudás hiánya semmiben nem befolyásolta volna Isten országa létét illetve földi megnyilvánulását vagy földre jövetelét, hiszen teljesen Isten által van, emberi közreműködés nélkül.

Jézus így tanította kora írástudóit és farizeusait, akik jól tudták magukról, hogy Isten országának sáfárai: „ímé az Isten országa ti bennetek van.” (Lk. 17.21)

Lk 17:20 Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el.

Lk 17:21 Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.

A farizeusok azonban nem ápolták megfelelően ezt az országot, azaz Isten uralmát, hanem annak követével vetekedtek, ezért Jézus ezt mondta nekik:

Mt 21:42 Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.

Mt 21:43 Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, a mely megtermi annak gyümölcsét.

Mt 21:44 És aki e kőre esik, szétzúzatik; akire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.

Mt 21:45 És a főpapok és farizeusok hallván az ő példázatait, megértették, hogy róluk szól.

Isten országának munkásai az építők. Az építőktől pedig elvárják, hogy ne vessék meg a szegletkövet, sem Isten Szentszellemét, akit Ő küldött, sem az Úr szócsöveit. Mielőtt Jézus testben megjelent, Jahvé volt az alap és a szövetségek és a törvény. Jézus eljövetele megvizsgálta az építők szívét. Eljövetelével megváltoztak az ország építésének feltételei, miképp János keresztsége is eltér Jézus keresztségétől. Mert János nem a maga nevében keresztelt, hanem Jahvé nevében, aki őt erre a munkára elküldte. Jézus tanítványai azonban már nem János keresztségével kereszteltek Jézus idejében, hanem Jahvé nevében és Jézus nevében. Feltámadása után pedig az Atya, a Fiú ás a Szentszellem nevében, bár az apostolok cselekedete feljegyzései alapján Péter és Pál volt, amikor Jézus nevében kereszteltek.

Hasonlóképpen, a királyság rendje is megváltozott az Úr testben való megjelenésével.

A farizeusok valójában Izrael eljövendő királyságáról kérdezték Jézust, amikor Isten országáról kérdezték, az Úr azonban azzal válaszolt nekik, amiben ők, az építők hiányt szenvedtek, hátha van köztük valaki, aki megérti. A tanítványok is feltették neki ugyanezt a kérdést, akiknek adott válaszában az Úr az igazság más oldalát emelte ki:

Csel 1:6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?

Csel 1:7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.

Csel 1:8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szentszellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig.

Csel 1:9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.

Látható, hogy két csoport ugyanazt a kérdést tette fel Jézusnak, és nem ugyanazt a választ kapta, szükségei és Isten céljai szerint. A tanítványoknak adott válaszában Jézus voltaképpen megerősíti Izrael várakozásának létjogosultságát, miszerint az írások alapján el fog jönni a számukra a messiási uralom időszaka, ami Izrael nemzetállamának teljes helyreállítása. Ez egy olyan nemzetet és társadalmat jelent, ahol a társadalom egész szövete törvény szerint és testületileg és intézményesen és strukturálisan egyaránt teljesen elismeri és beágyazódik Isten uralmába és törvényébe és szabályozásába, miközben az emberek szívébe is beírattatik Isten törvénye, ami nem más, mint az Izrael egész népével kötött újszövetség ígéretének beteljesedése, ami még nem következett be, bár a Krisztus már megáldoztatott.

Ennek ígéretét kaptuk meg mi nemzetek kétezer évvel, ezelőtt és a mi sáfárságunkon múlott és múlik, hogy a millenniumi földi királyságot megelőző két évezredes kegyelmi időszakban ezt milyen mértékben valósítottuk illetve valósítjuk meg a nemzetek között, íme közöttünk.

Jézus sem a farizeusoknak sem a tanítványoknak nem tagadta Isten országa megígért össznemzeti megvalósulása Isteni céljának tényét. Mi több, kijelentette, hogy ez az ország vagy uralom kora farizeusi vallási vezetőinek kezében volt egészen Jézus napjaiig. Tudatta továbbá, hogy össznemzeti szinten még várat magára ez a királyság, amelynek idejét az Atya saját hatáskörébe helyezte.

Van azonban egy figyelemreméltó ígérete számunkra az Isten uralma alá rendelődött nemzetállamról mint olyanról, Isten országáról a földön:

Isten országa a nemzeteknek adatott

„Mt 21:42 Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.

Mt 21:43 Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.”

Mit jelent ez? Ha egy nép és nemzet és ország hallgat Jézus Krisztus apostolaira, akik engedelmeskednek az Úr parancsának: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szentszellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (Csel 1:8), akkor Isten annak a népnek adja Isten országát és az a nép meg fogja teremni annak gyümölcsét.

Jézus idejéig a pogány népeknek nem voltak lehetőségeik démoni kötelékeik miatt. Izrael ellenben Istennel kötött szövetség haszonélvezője volt az atyák végett. Bővölködött és a menny és a föld zsírjával és gazdagságával élt. A nemzetekhez való viszonya azonban hasonlított a gazdag ember és a szegény lázár viszonyához.

Lk 16:19  Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:

Lk 16:20  És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.

Isten elveszi a gazdag embertől a királyságot és adja a szegény Lázárnak, akit Ábrahám kebelén vígasztal. Elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.

Mt 8:12 Ez ország fiai pedig kivettetnek a külső sötétségre; holott lészen sírás és fogaknak csikorgatása.

Miről van itt szó? Mit tanít Jézus az Isten országáról és a nemzetekről? Isten országának van egy benső és személyes, és egy kinyilvánított, nyilvános, testületi, területi, strukturális, nemzeti dimenziója. Az Úr sohasem tagadja az egyiket a másik rovására, de mindig hangsúlyozza, hogy, mikor minek van aktualitása.

Amikor Jézus megprófétálja az Isteni végzést, hogy Isten országa elvétetik Izrael nemzetállamától és adatik a nemzetek államainak, ezzel keresztény nemzetállamok létrehozataláról prófétál. Ez a nagy missziós parancsolat célja is amire szólít:

Mt 28:18 És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.

Mt 28:19 Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentszellemnek nevében,

Mt 28:20  Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Jól megértettétek ezeket, kérdezi Jézus tanítványait, amikor Isten országáról tanít? Mit kíván az Úr az ő sáfáraitól és ki a hű és bölcs sáfára Isten ránk bízott királyságának és földjének és az emberi lelkeknek? Jézus felteszi ezt a kérdést.

Mt 24:45 Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?

Avagy miképp tanítsunk az Isten országáról, miképp tegyünk tanítványokká népeket, ha mi magunk nem taníttattunk? Szükséges előhoznunk az ót és az újat egyaránt.

Isten országának gazda írástudói

Mt 13:52 Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, aki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, aki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.

Az Ó azt jelenti, amikor egy nemzet és egy földrajzi terület áll Isten előtt. Az új ennek szubjektív, személyes meggyőzésen alapuló belső dimenziója. Mindkettő Isten Szellemének és teremtő Igéjének műve, és egyik sincsen ember nélkül.

Isten ránk, emberekre bízta a földet és az emberi társadalmakat, az ítéletet, az irgalmasságot és az uralmat és nem lehetünk passzívak és nem mutogathatunk Istenre.

Zsolt 115:16 Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta.

Mt 23:23 Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok amik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.

Amik nehezebbek a törvényben, amelyeket cselekedni kell, az ítélet, az irgalmasság és a hűség. Istennek kell ezeket cselekednie a földön, Isten országában, vagy az embereknek? Bizony nekünk, embereknek kell cselekednünk, különösen pedig a szövetségek fiainak, Isten országa építőinek, akik az ország és annak jogrendje, gazdasági rendje és társadalmi rendje építői.

Figyeljük meg, hogy ugyanaz az Úr, aki személyes sérelmeinkre vonatkozóan arra utasít, hogy ne ítélj és megbocsáss, Isten országa tekintetében azt parancsolja, hogy Isten országa, Isten nemzetállamai építőinek kell ítéletet, irgalmasságot és hűséget gyakorolniuk a földön. Mi több! Ha ezt elmulasztják, vagy gonoszul gyakorolják, akkor elvétetik tőlük Isten országa. Ez ránk is vonatkozik.

Ezért ne siessünk mások megítélésében és ítéletében, mivel mi magunk sem gyakoroltuk magunkat ezekben kellőképpen, sőt a modern evangéliumi egyház úgy fest, hogy meg sem értette ezeket. Evangéliumunk önző, ezért ennek gyümölcse ennek megfelelően önző, ezért ki-ki saját házát építi, miközben az Úr háza íme romokban hever, és ezért az ország is. Aggeus próféta szavai mérvadóak a számunkra:

Hagg 1:2 Így szól a Seregeknek Ura, mondván: Ezt mondja e nép: Nem jött még el az idő, az Úr háza építésének ideje!

Hagg 1:3 Az Úr pedig így szól Aggeus próféta által, mondván:

Hagg 1:4 Ideje-é néktek, hogy ti mennyezetes házakban lakozzatok, holott ez a ház romban áll?

Hagg 1:5 Most azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!

Hagg 1:6 Sokat vetettetek, de keveset takartok; esztek, de meg nem elégesztek; isztok, de meg nem részegesztek; ruházkodtok, de meg nem melegesztek, a bérlő is lyukas zacskóra bérel.

Hagg 1:7 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!

Hagg 1:8 Menjetek fel a hegyre, és hordjatok fát, és építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne, és dicsőítessem, azt mondja az Úr.

Hagg 1:9 Sokat vártatok, de ímé kevés lett; haza is hordtátok, de én ráfuvallok arra! Mi okért? azt mondja a Seregeknek Ura. Az én házamért, a mely ím romban áll, ti pedig siettek, kiki a maga házához.

Isten rettenetes az ítéletben és ránk bízta az országot. Ő, aki elvette az országot szövetséges népétől egy időre, hogy mi békességre és országlásra jussunk földünkön és örökségünkben, mennyen és földön Isten által, tőlünk is számon kéri munkánkat. Az Úr nagy missziói parancsa nem gyülekezetekért és ezek felé, hanem nemzetekért és ezek felé szól, hogy mint írástudók, akik az Isten országáról megtaníttattunk, előhozván ót és újat, a nemzetekbe és ezek földjeibe és jogrendjükbe és társadalmukba uralomra juttassuk Isten ítéleteit és irgalmasságát és hűségét, Isten országát és az Ő igazságosságát. Ezzel szemben az Antikrisztus szelleme építi törvényszegő és Istenellenes ördögi uralmi rendszerét a világban, a jogban, a kommunikációban és a gazdaságban nemzetközi, globális szinten, amelyeket megtöltenek törvényszegéssel, árulással, hazugsággal, utálatossággal, erőszakkal, bálványimádással és gyilkossággal. Pedig épp ezek Isten országának, uralmának és királyságának meghatározó területei a nemzetek és népek közt, ahol Isten országát és az Ő igazságosságát nekünk kell érvényre juttatnunk Jézus nagy parancsolatának megfelelően.

Amikor egy ország és nép és nemzet nem kiált Istenhez segítségért és nem jut bűnbánatra és nem tér meg az Élő Istenhez, és mint nemzet nem vállalja fel nyilvánosan az Igaz Istent és a Tőle való függést és az Istenfélelmet, akkor milyen esélye van e gonosz hatalmak ellen? Ne feledjük: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” Minden hatalom a feltámadott Jézus Krisztusnak adatott és Ő ezt nekünk adta, azért, hogy megfelelően éljünk ezzel. Nekünk kell Isten országát felépítenünk a nemzetekben. A nemzetünk struktúráját Isten és az Ő tanítása és törvénye alá kell vetnünk. Isten vasvesszővel fogja legeltetni a nemzeteket az Ő királyságában. És minden térd neki hajlik meg, még a föld alatt valóké is.

Mt 28:18 És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.

Mt 28:19 Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentszellemnek nevében,

Mt 28:20  Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Nem fog mindenki megtérni és nem fog mindenkinek tetszeni az Ő országába való bemenetel. Mindazonáltal Isten arra hív, hogy legyünk erőszakosak:

Lk 14:23  Akkor monda az úr a szolgájának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam.

Mt 11:12 A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.

Meg kell érteni, hogy Isten országa ítéletben és irgalmasságban és hűségben jelenik meg azok által, akik Isten országáról megtaníttattak. Nem fog mindenki egyetérteni. Ez azonban nem riasztja vissza Istent és minket sem kell, hogy visszariasszon az uralom tekintetében, amelyre Isten az építőket és tanítványait elhívta minden népek és nemzetek és földek királyság alá való behódoltatása tekintetében, mert az Úré a föld és annak teljessége.

A király és a királyság uralkodása egész uradalmában, legyenek bár némelyek engedelmesek vagy engedetlenek, Isten uralma jut érvényre. Némelyek engedetlensége és alá nem vetettsége nem változtatja meg sem a királyság uralmát, sem a törvényt az Ő királyságban. Isten azonban minket engedelmességre hív. Téveszme, hogy Isten királysága a földön szívből jövő teljes belső engedelmességből fakad csupán, ahol megszűnt minden engedetlenség. Ez a mennyben valóban így van, de a földi királyságban az ettől való eltérésnek koronként és területenként van létjogosultsága, különösen az átmeneti időszakban, a korszakváltás jelen időszakában.

Jel 11:17 Ezt mondván: Hálát adunk néked Uram, mindenható Isten, a ki vagy és a ki valál és aki eljövendő vagy: mert a te nagy hatalmadat kezedhez vetted, és a te országlásodat elkezdetted.

Jel 11:18 És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a profétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják.

Látható, hogy Isten országa földre jövetelének adott időszakban nem feltétele az önkéntes alávetettség, egyetértés, a béke és az engedelmesség. Ebben a korszakban, ami a nagy földi ítélet és korszakváltás előtti állapot, amikor együtt növekszik búza és konkoly, van létjogosultsága Isten országa ítéletben való megjelenésének, együtt a hűséggel és az irgalmassággal. Ahol e hármat nem gyakorolják, ott a törvényszegő és embergyilkos luciferi szellem és a vele szövetségre lépett mammon nemzetközi banki rendszere és ezek összefonódó globális hatalmi struktúrái fogják uralmukat az adott nemzetre és régióra rákényszeríteni. A nagy parancsolat arról szól, hogy mint nemzet és nép, ettől és a bűntől teljesen szabadokká váljunk és felszabadítsuk a népeket is. Csak ott juthatnak érvényre az ördög országának és királyságának hatalmi, jogi, politikai, gazdasági és kommunikációs struktúrái és titkos törvényszegő üzelmei, ahol a hívők és az emberek általában megtűrik a bűnt és nem harcolnak a bűn és az Istentelenség ellen, és nem gyakorolják az Isten törvényében nehezebb dolgokat, az ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget. Továbbá, ahol nem vállalják fel Jézus Krisztus nevét és uralmát, Isten országát lokálisan és a nemzetben, minden területen és szinten.

Ahhoz, hogy mindezekben hatékonyan együttműködjünk Istennel és az Ő országával, jól meg kell értenünk ezeket.

Zsolt 127:1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.

Jézus Krisztus az Ő nagy missziós parancsolatában országok és nemzetek házairól beszélt tanítványainak. Mint Isten országának építői, mint országépítők, az Úrral kell együtt építenünk országunk házát. Ehhez testületi bűnbánatokra és imákra van szükség az egész nemzetért. És imádkoznunk kell olyan építőkért, akik Jézus Krisztusra, az Ő apostolaira és Isten prófétáira építenek aranyat, ezüstöt és drágakövet. Aratás Ura, küldj munkásokat a te aratásodba.

Nem elég ezt a levelet elolvasni és egyet érteni vele. Bár fontos, hogy személyes életünkben mindinkább uralomra jusson Isten országa, életünk nyomorúságai és tökéletlenségeink és az átmenetileg rajtunk lévő ördögi támadások nem lehetnek gátjai annak, hogy egy nagyobb cél érdekében összefogjunk, és Isten szerint cselekedjünk. Mert ha ezt nem tesszük tökéletlen állapotunkban, akkor a körülmények egyre romlani fognak, amely minket még rosszabb állapotban fog találni. Ha azonban hűségesek vagyunk a közösséget illető dolgokban és ezekbe vetünk, akkor ennek jótékony hatásai és jó vetésünk áldásai idővel vissza fognak köszönni ránk. Isten hűséges, és „aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.”

Imaalkalmak összehívása

Szükséges imaalkalmakat szervezni azért, hogy Isten országa eljöjjön és uralomra jusson országunkban és az egész Kárpát-medencében általunk. El kell érnünk a lakosságot Isten erejével és Igéjével és bátran fel kell vállalnunk a sötétség minden hatalma elleni harcot. Ehhez fel kell mennünk a fejedelemségek és hatalmak fölé, Istenhez, miképp az írás mondja rólunk, hogy ez az állapotunk. A harcot a győztes pozíciójának tudatából vívhatjuk meg. Milyen törvénytelen és Istenellenes szellemi hatalmasság állhat meg Krisztus feltámadása előtt? Abszolút semmilyen. Mi vagyunk az Ő feltámadása.

Ha van hatalmad vagy képességed, akkor imádkozz és cselekedj a szerint, amire képességed van. Isten érti, hogy személyes szükségekben és kísértésekben szenvedsz és így Krisztus teste is. Azzal azonban messze nem ért egyet, hogy erre való hivatkozással ne legyenek progresszív és szüntelenül növekvő testületi Istenhez kiáltások és imádságok és hálaadások és dicsőítések Isten országának és uralmának Magyarországon történő beteljesedésére.

Szenteltessék meg a Te neved! Jöjjön el a te országod! Legyen meg a Te akaratod! Miképp a mennyben, úgy a földön is! És csak ezután következnek az egyéni és a mi saját testületi szükségleteink: A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…

Bocsássunk meg egymásnak, engedjük el a tartozásokat és akkor lesz szellemi tekintélyünk az elengedés esztendejének valóságos behozatalára a nemzet számára, amikor megszűnnek nemzeti adósságaink, mivel Istent a nemzet felett politikailag és testületileg úrrá téve meghirdethetjük a szabadítás esztendejét, a hetedik esztendőt, Isten jókedvének esztendejét, az adósságok és a nemzetadósságok és az uzsorakamatok eltörlésére és elengedésére. És így hitelesen imádkozhatjuk: Szabadíts meg a gonosztól! Emlékezzetek rá, hogy megírtam előző levelemben, hogy Kim Clementnek az Úr öt évvel ezelőtt azt mondta illetve rajta keresztül prófétálta, hogy kiveszi a pénzügyek feletti hatalmat a sátán kezéből és a saját kezébe veszi azt. Rajtunk múlik ennek beteljesedése. Ha képesek vagyunk túllépni saját letargiáinkon és szükségeinken, és elkezdünk gyermeki hittel imádkozni a nemzet szabadításáért, akkor Isten meg fog szabadítani minket Szelleme által és általunk az Antikrisztus szellemének a fogságából, amely a nemzeteket rabszolgájává akarja tenni adósságba vivő befektetések, háborúk és a nemzeti szintű kölcsönök egyéb módokon történő kikényszerítései útján.

Isten templomának építése és a nemzet és az ország építése egy és ugyanaz a közös újszövetségi cél és a nagy missziós parancsolat szerves része.

Hagg 1:5 Most azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!

Különösen azokhoz szólok, akik vezetők, és Istentől hatalmat és karizmát kaptak arra, - illetve olyan helyzetben találtatnak, - hogy embereket képesek megmozgatni és eléjük látást és célt vetni, őket egybehívni egy közös ügy érdekében, hogy gondolják meg és kezdjenek progresszív és növekvő és rendszeres Istenhez kiáltó és dicsőítő alkalmakat egybehívni a nemzetért. Ezek szabad és nyitott és felülvigyázott és prófétai alkalmak legyenek. Nem normális dolog, hogy többen legyenek egy Istentiszteleten, mint egy imaalkalmon, amikor az Istennel való bensőséges találkozás az imában és imádatban van, ami az imaalkalmak jellegzetessége kell, hogy legyen. Amíg ez a helyzet nem fordul meg, ez annak a jele, hogy imaalkalmaink, tanítványságaink nem a Szellem szabadsága és delegált tekintélye alatt működnek. Az emberek elfásultak, már nem hisznek, csalódottak, mivel oly rég várnak már és nem kezdődött semmi, mivel az emberek, akiknek hatalmukban állna kezdeményezni, nem teszik. Az imaalkalmaknak és dicsőítő alkalmaknak olyan prófétikusaknak és szabadoknak és izgalmasaknak és vagányoknak kell lenniük, hogy az ifjak és a tizenévesek is tömegesen eljöjjenek és részt vegyenek önszántukból, mert ez az a hely, ahol ott az Úr és ahol Isten szentsége szabadítást szerez és betölt tűzzel és erővel. És ezzel párhuzamosan és ebből kiindulva fiak küldetnek ki célzottan világi helyekre. Ezt minden gyülekezet megteheti a maga szintjén és módján, nyitva a növekedés és fejlődés felé, bízva Istenben. De ha nem bízunk Istenben és nem akarjuk sáfárságunkat felvállalni és nem akarunk engedni az új nemzedék másságának de szentségben, ha nem tudunk irgalmasságot gyakorolni, akkor mi módon fogjuk ítélni e világot? Mert Krisztus feltámadása vagyunk, ha az Ő módján azonosultunk az Ő halálával. Ha mi vagyunk az Ő feltámadása, akkor halottakat kell támasztanunk. Tehát valami nem stimmel velünk. Isten királysága nincsen közöttünk azon a módon, ahogy Ő szeretné. Miképp hirdessük az Ő királyságát, ha nem az Ő erejének demonstrálásával? Ha pedig ezt nem tudjuk bemutatni, akkor hol van Isten országa?

Mit tegyünk hát? Szervezzünk rendszeres ima és Istenhez kiáltó ima és dicsőítő alkalmakat, olyanokat, amelyek nyitottak és ott, azon a helyen emeljük fel Isten elé az Ő testét és az egész nemzetet és legyenek ezek imádó és evangelizációs és kiküldő és befedezett és felügyelt összejövetelek egyben, ahová elvárjuk az ifjúságot is, és figyeljük meg, amit Ő cselekedni fog közöttünk és az egyházban és az országban. És legyünk e célra bőkezű közlők, adakozók.

Szirtes Péter